Győr-Moson vármegye, 1945. ápr. 2.-1949. dec. 31.: közigazgatási egység ÉNy-Dunántúlon, a Duna jobb partján. - É-on CS és a Duna mint országhatár, K-en Komárom-Esztergom vm., D-en Veszprém és Vas vm., Ny-on Au. határolta. Az 1945. I. 20: aláírt moszkvai m-szovjet fegyverszüneti egyezmény a trianoni határokat állította vissza. Az I. →bécsi döntés előtt létezett →Győr, Moson és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék területén a 4343/1945 ME. sz. s a végrehajtására vonatkozó 150.000/1946. BM. sz. rendelet alapján ~ néven Győr székhellyel szervezték. Megyei városa Mosonmagyaróvár, járásai: mosonmagyaróvári, pannonhalmi, sokoróaljai, tószigetcsilizközi. - 1945. IV. 2: egész ter-ét megszállták a szovjet csapatok. Az 1947. II. 10: aláírt →párizsi békében ~től Dunacsún (1944: 782 horvát, m. ném. lakos), Horvátjárfalu (1944: 889 horvát, m., ném. lakos), Oroszvár (1944: ném., m. lakosú) közs-et a pozsonyi hídfő kibővítésére CS-hoz csatolták. A cseh ill. szl. lakosság nélküli falvakat 1947. X. 14: adták át idegen uralom alá, ném. lakosságát X-XI: kitelepítették. (E területen építették 1990 k. a bősi erőmű víztárolóját.) - 1945. III. 27-IV. 2: elfoglalták a 2. és 3. Ukrán Front csapatai. A vm. teljes vasúti járműparkja elpusztult, az összes hidat fölrobbantották, a vízi utakat elaknásították, Győrt 24 légitámadás érte, 5596 lakóházából 188 maradt sértetlen. ~ben 11.000 lakás sérült meg stb. VIII. 10: megkezdték ~ben a földosztást, 32.000 igénylő között 120.000 kh földet osztottak szét. 1948: megkezdték az áll. gazdaságok szervezését. 1945: a községek kb. 50%-ban voltak villamosítva. 1949. XII. 14: a 4343/1949. MT. sz. rendelettel(!), a tanácsrendszer bevezetésével ~t az addigi →Sopron vármegyével egyesítve →Győr-Sopron megye néven új közig. egységet alakítottak. 88

Arrabona 1964:6. sz.; 1965:7. sz.; 1966:8. sz. (Dávid Lajos: A népi dem. forr. Győr-Moson [vár]megyében)